A fényérzékeny szem okai és kezelése
A fényérzékeny szem gyakori, mindennapos tünet. Önmagában nem betegség, hanem valamilyen problémára utal. Többféle ok állhat a hátterében. Kiváltó okai lehetnek egyszerű, könnyen orvosolható problémák, de ritka esetekben akár súlyos betegség is okozhatja. Cikkünkben szó lesz a leggyakoribb okokról, illetve a kezelési lehetőségekről egyaránt.
Hogyan működik a szem?
A szem az egyik legbonyolultabb szerv. Alapvetően fényérzékeny, így tudunk látni. Akkor van probléma, ha túlzottan fényérzékeny, azaz a fény diszkomfortot vagy fájdalmat okoz. Fény hatására ilyenkor hunyorgunk, a szemünk pedig könnyezik. Ezt nevezik idegen szóval fotofóbiának. A kérdés az, hogy a látás folyamatának melyik részéhez köthető a probléma. A lehetséges okok jobb megértése érdekében ezért gyorsan vegyük át a látás folyamatát!
- A tárgyakról visszaverődő fény eléri a szemet
- A fény áthalad a vékony könnyfilmrétegen, majd a szaruhártya a szem közepe felé irányítja
- A fény ezután áthalad a pupilla előtti szemcsarnokot kitöltő csarnokvízen
- A csarnokvíz után a fény eléri a szemlencsét, amely fókuszálja azt
- A fény áthalad a szem legnagyobb részét kitevő üvegtesten, és a retinára vetül
- A retina fényérzékeny sejtjei elektromos jellé kódolják a fényt, és az agyba továbbítják
A fényérzékeny szem okai
Ahogy már említettük, a fényérzékeny szemnek számos oka lehet. Ilyenek például:
- Migrénes fejfájás: a fényérzékeny szem a migrénes fejfájás gyakori tünete. A migrénes fejfájás kialakulásában a hormonális változásoktól az időjáráson át a stresszig ezer tényező szerepet játszhat.
- Túlzott kontaktlencseviselés: a kontaktlencséket ajánlott szemüveggel felváltva viselni. A szem így tud regenerálódni. Ellenkező esetben kiszáradhat, ami irritációt és fényérzékenységet okozhat.
- Szaruhártyagyulladás (keratitisz): a szaruhártya sérülése miatt bekapcsolnak a szemet védő reflexek. A hunyorgás például ezt a célt szolgálja. A szemhéj ugyanis nemcsak az alvás során hasznos, a szem védelmére is szolgál. A szaruhártya sérülését, ingerlését okozhatja a szembe került idegentest. Az UV-sugárzás szintén gyakori „tettes”.
- Kötőhártyagyulladás (konjuktivitisz): a szem fehér részét borító kötőhártya virális vagy egyéb eredetű gyulladása. A szem vörös, véreres.
- Szürkehályog (cataracta): a szürkehályog a vakság leggyakoribb oka. A szemlencse az életkor előrehaladtával öregszik, és opálossá válhat. Ez először homályos látáshoz, aztán vaksághoz vezethet. Csak műtéti úton orvosolható.
- Agyat érintő betegségek, fertőzések: ide tartozik az enkefalitisz, amelynek során az agy virális vagy más okból kifolyólag begyullad, a meningitisz, amikor az agyat és a gerincvelőt körülölelő hártya gyullad be bakteriális fertőzés hatására, illetve a stroke, amikor az agy erei sérülnek meg.
- Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek néhány egyénnél mellékhatásként fényérzékenységet okozhatnak. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen hatóanyag: antihisztaminok, ösztrogén-alapú fogamzásgátlók, kinin, furoszemid, szulfonamidok, tetraciklin.
A fényérzékeny szem kezelése
Ahogy láttuk, ezernyi dolog okozhat fotofóbiát. Bizonyos esetekben (szembe került idegentest okozta gyulladások, migrén, kiszáradt szemek) a tünetek oka nagy valószínűséggel meg is van. Ilyenkor elég, ha kíméljük a szemünket, például napszemüveggel. A napszemüvegek csökkentik a szembe érkező fény mennyiségét, és kiszűrik a káros UV-sugárzást. Adott esetben érdemes lehet a szemet oldalról is védő modelleket választani. A polaroid lencsék szintén hasznosak, mert védenek a tükröződéstől.
Ha nem egyértelmű, mi okozza a tüneteket, keressen fel egy szemorvost! Mivel ritka esetben súlyos betegség is állhat a háttérben, fontos felderíteni az okokat. A kezelés ezután a feltárt okokat veszi célba.