Ilyen volt az 1940-es évek divatja: ruhák és kiegészítők

1939-ben a történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, a második világháború vette kezdetét. Ez a mindennapi élet számos területére hatással volt, beleértve az öltözködési trendeket is.

Azokban az országokban, ahol a kialakult körülmények veszélyeztették a mindennapi megélhetést, a divat szerepe meglehetősen háttérbe szorult. A kényelmesség, a praktikusság és a funkcionalitás került előtérbe az esztétikával szemben. Az öltözködést valójában már nem is a divat, hanem sokkal inkább a szükség és a kényszer diktálta. Ez különösen azon országok esetében volt igaz, amelyek megszállás alá kerültek. A textil- és bőrgyárakat alárendelték a hadiöltözet-gyártásnak, így a legtöbb divatszalon alapanyag hiány miatt kénytelen volt bezárni. A hagyományos konfekció ruhadarabok száma drasztikusan csökkent, az általános áruhiány miatt pedig sokak nem is tudtak válogatni: azt kellett viselniük, ami éppen elérhető volt.

Sokan az 1940-es évek divatját a sikkes elegancia, az egyszerűség és a funkcionális jelzőkel írják le, azonban mindenképpen érdemes alaposabban körüljárni az akkori mindennapokat meghatározó trendeket.

A háború éveiben az első látványos változást a ruhán lévő díszítések eltűnése jelentette - így indultunk el a letisztultabb és egyszerűbb viseletek irányába. Míg korábban erős színek domináltak, addig a háború időszakában a színek terén is előtérbe került a visszafogottság. Az új divat a monokróm lett: a khaki, a fekete, a szürke és a sötétkék színek domináltak leginkább, mind a női, mind a férfi öltözékekben.

A második világháborút követő gazdasági fellendülés hatására az 1940-es évek divatja új fordulatot vett. A divatos ruhákat a fokozódó jólét és a tömeggyártás sokaknak elérhetővé tette. Az Egyesült Államok és Franciaország meghatározó képviselői voltak a divatnak, élen jártak a legújabb kollekciók tervezésében.

Az 1940-es évek női divatja

1939-1947 között, az új megjelenés (new look) hajnaláig a női öltözködést szigorú sziluettek, kemény szabások, monokróm színek és praktikusság jellemezte. Nemcsak férfiak, hanem nők is jártak ekkoriban munkaruhában, hajukat fürtösen viselték és szájukat rúzzsal emelték ki, ezáltal tudtak némi nőiességet kölcsönözni a megjelenésüknek. Gyakran készítettek házilag kiegészítőket, például brossokat, kabátdíszeket, de még feltűnő kalapokat is régi, megmaradt ruhaanyagokból.

Az 1940-es évek női divatja a háború miatt sokkal inkább gyakorlatias, mintsem hivalkodó volt. Párizsban például a német megszállást követően az emberek a megszokottól jelentősen eltérően kezdtek el öltözködni. A karcsúbb sziluettek, a térdig érő, végig gombos ruhák, pliszírozott szoknyák, V-nyakú, válltöméses és puffos ujjú ingek, blúzok, kabátok, valamint a vékony övek határozták meg alapvetően a hétköznapi és munkaruha-viseleteket. A cipők terén is a kényelem volt a legfontosabb szempont. Áruhiány miatt a cipészek a bőrt gyakran hálóval, papírral és különféle textíliákkal váltották fel.

Sokaknak nagy felüdülést jelentett, amikor a háború után a párizsi couturierek piacra léptek a nőiesebbnél nőiesebb ruházatokkal. Christian Diorra, mint úttörőre emlékezünk, aki a new-look kollekciójával forradalmat indított el és visszahozta a nőknek azt a fajta életérzést, amelyet mintegy egy évtizeden át nélkülözniük kellett. A klasszikus viktoriánus kori úri divatot idéző teljes szoknyák, amelyek szorosan a csípő köré fonódnak, a habos-babos hosszú ruhák, a puha, ejtett vállú ruhák és nőies sziluettek váltották fel a korábbi militáns trendeket.

Az 1940-es évek női divatja napjainkban is számos trendet inspirál. Elég csupán a merevebb, vállakat kiemelő blézerekre, az öltönyzakó-szettekre, a monokróm outfitekre és a vintage kiegészítőkre gondolni. Érdekesség, hogy a női öltöny is az 1940-es évekből származik. Mostanság egyre nagyobb teret hódít - nyáron a lenvászon és a pamut, a hidegebb évszakokban pedig a bőr és farmer anyagú kivitelezésekkel.

Az 1940-es évek férfi divatja

Az 1940-es évek férfi divatja sok tekintetben hasonlít a nőihez - persze szoknyákat és ruhákat nem viseltek, de hasonlóan a kényelem, a monokróm színek és a letisztult szabások domináltak.

A férfiak ruhatárába teljesen beépültek a katonás viseletek és a hivatali egyenruhák, hiszen ezek voltak azok, amiket a mindennapok során leggyakrabban viseltek. Talán a legikonikusabb ruhadarabok, amiket megemlíthetünk, az öltöny, a zakó, illetve a kabátok. Ezek rendkívül alapos megmunkáltsággal, drága anyagokból (jellemzően gyapjúból) készültek, és magas minőséget képviseltek. Napjainkban is népszerűek például a Chesterfield kabátok, a bomberdzsekik és a tiszti kabátok, amelyek akkoriban a hétköznapok standard viseletei voltak, leginkább funkcionalitásbeli, nem pedig divatértékük volt.

Az 1940-es évek férfi divatja néhány meglepő öltözéket is tartogat. Ott van például a „Zoot suit”, amely sokakat megoszt stílusossága tekintetében. A férfiak szándékosan egy vagy több számmal nagyobb öltönyzakót és nadrágot vásároltak, amit nyakkendővel és elegáns lakkcipővel egészítettek ki. Ízlés szerint választottak még egy hatalmas kalapot is, hogy még túlzóbb legyen az összkép.

A pince-nez-ek (ejtsd: ‘pansznei’) háttérbe szorulása és a szarukeretek[1]  térhódítása beindította a szemüveggyártást. Új megoldások születtek, és a szemüveget egyre inkább viselték statement darabként is a látásjavító funkció mellett.

A századforduló idején tette át székhelyét a filmgyártás New Yorkból Hollywoodba, az 1950-es éveket pedig már aranykorként emlegetik: ebből az érából szemezgetünk most. Az 1920-as években népszerűvé vált szarukeretet az 1940-es években felváltotta a műanyag, hiszen ekkor indult dinamikus fejlődésnek ez az iparág. Az anyag új távlatokat nyitott a szemüveggyártásban és rengeteg egyedi forma és megoldás született ebben az időszakban.

A browline

A formát 1947-ben találták ki, és az 1950-es évek végére az Amerikában összes eladott szemüveg felét ez a fazon tette ki. Az adatok szépen alátámasztják, hogy ez a szemüveg volt a legnépszerűbb a korszakban, nem véletlenül. A keret alsó része fémből készült, míg felső része, a szemöldökvonal műanyagból. A szemüveg különlegességét és népszerűségét az adta, hogy felső kerete, ami műanyagból készült, cserélhető volt, így viselői stílusuknak megfelelően perszonalizálhatták, a gyártók pedig rengeteg színű és mintájú variációt biztosítottak vásárlóik számára.

Cat-eye

Az Old Hollywood Glam kvintesszenciája a cicás keret, ez vitathatatlan. A legnagyobb sztárok viselték és viselik a mai napig, egyedi és feltűnő viselet, ami a megjelenés csúcspontja. Változatos színben, méretben és formában lehetett kapni, mind a szemüveg-, mind a napszemüvegdivatban jelen volt. Marilyn Monroe óriási rajongója volt a cat-eye szemüvegeknek, filmjeiben is előszeretettel viselt ilyen formát.

Vastag keret

1952-ben a Ray-Ban bemutatta az ikonikus és maszkulin Wayfarer modelljét, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A vastagkeretes szemüveg leginkább a képzőművészeti és irodalmi szcénában volt a legnépszerűbb. Ez a szemüveg a beat mozgalom egyik jelképes kiegészítője volt, és később a popkultúrába is beszivárgott James Dean színészen és Buddy Holly zenészen keresztül.

Stílusos szemüveget keres? Fedezze fel a Vision Express sokszínű napszemüveg és szemüveg kínálatát!