A rövidlátás hátterében: a myopia okai, típusai és kezelése
A rövidlátás – avagy más néven a myopia – napjaink egyik leggyakoribb szemproblémája, amely már egészen gyermekkorban is jelentkezhet. Ilyenkor a közelre eső tárgyak élesek, míg a távoli képek teljesen homályosak. Kiemelten fontos, hogy a problémára időben fény derüljön.
A cikkben megismerkedhet a rövidlátás:
- kialakulásának okaival,
- típusaival,
- esetleges szövődményeivel
- és kezelési módszereivel.
Így ismerheti fel a myopiát!
A rövidlátást a köznyelv közellátásként is emlegeti, így nem nagy titok, hogy egy olyan látászavarról esik szó, amely során a távolban lévő tárgyak életlenek és ködösek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ilyenkor messzire egyáltalán nem látni semmit, hanem azt, hogy minden távolabbi kép homályos. Ezek alapján felnőttként már könnyen definiálható, hogyha valaki rövidlátó, azonban az egészen kicsi gyermekek esetében már nem ennyire egyszerű észrevenni a tüneteket. A helyzetet nehezíti, hogy a tüneteknek különböző fokozatai is vannak, ezért a myopiát a probléma súlyossága szerint is kategorizálják. Létezik tehát:
- kisfokú rövidlátás: 0-6 dioptriáig – tinédzserkor végén hat dioptria alatt marad az érték,
- közepes fokú rövidlátás: 6-12 dioptriáig – 18-24 éves korig kialakul,
- nagyfokú rövidlátás: 12 dioptria felett – kisgyermekkorban kezdődik, húszas évek után sem áll meg.
A kategória súlyossága is meghatározza tehát, hogy mennyire válik érzékelhetővé a látásprobléma. Egy kisfokú myopia esetén például, a gyermek tökéletesen játszik és tájékozódik a lakásban, mert amit észlelnie kell, az közelre esik. Ezzel szemben a játszótéren sem biztos, hogy feltűnik, hogy a csöppség rövidlátó, ugyanis a szülőket nem kizárólag a tiszta kép alapján ismeri fel, hanem a gesztusokról, a jellegzetes mozdulatokról, amikhez már nincs szüksége a tökéletes és éles vonalakra. Ilyenkor azt kell megfigyelni, hogy:
- ha tárgyakat nagyon közelről vizsgálja meg,
- szívesen foglalkozik közeli dolgok: rajzolással, építőkockákkal, kirakósokkal• kevésbé biciklizik, futkározik, fogócskázik, focizással
– ezek ugyanis tipikusan a rövidlátók tüneteiként jelentkeznek. Az óvodás korosztálynál már egy fokkal könnyebben fény derül az igazságra, elég a TV-hez kapcsolódó szokásokat megfigyelni. Akkor ugyanis, amikor a gyermek nem hajlandó távolabbról nézni a kedvenc meséjét – kizárólag az eszköz közvetlen közelében hajlandó ezt megtenni –, szinte biztos, hogy messziről nem látja jól, hogy mi történik a képernyőn.
Az iskolás gyerekek már hamar felismerik, hogyha messziről nem látják a táblára írt sorokat, esetükben inkább arra kell hangsúlyt fektetni, hogy fel merjék vállalni ezt a hiányosságot. Ilyen korban ugyanis sokan tartanak a szemüveg hordásától, és inkább beülnek az első sorokba, csak hogy ne kelljen elárulni a látásproblémájukat.
A rövidlátás kialakulásának okairól és az esetleges szövődményekről
A kialakulás okainak anatómiai és civilizációs háttere
A rövidlátás okai között megkülönböztethetjük a veleszületett, anatómiai eredetűeket és az életmód által kialakuló eseteket. Általánosságban akkor van szó rövidlátásról, amikor a szem fénytörő képessége nem a megszokott módon működik, tehát az egészségesnél nagyobb (ezért is sorolják a myopiát a fénytörési hibák típusai közé), vagy a szemtengely hosszabb, mint kellene.
A tökéletes látásnak és a szem egészségének a feltétele, hogy a fény akadálytalanul jusson el a szem hátsó részében található retinához, és rávetüljön. Egy rövidlátó esetén ez azonban azért okoz problémát, mert a „normálistól” eltérően, a szemgolyó sokkal nyújtottabb vagy a szemlencse és a szaruhártya domborúbb. Emiatt a fény végül nem a látóhártyára vetül, hanem elé.
Ezen túl viszont, gyermek– és felnőttkorban is léteznek olyan egyéb okok, amelyek negatív irányba befolyásolhatják a látást. A gyermekek esetén több mai tanulmány is kitér arra, hogy a városiasodás és a nagyobb fokú bezártság következtében kevesebb időt töltenek kint a szabadban – ezzel kerülve a napfényt –, aminek egyébként hatalmas szerepe van a fejlődésben (és a látás fejlődésében egyaránt).
A lehetséges kockázatok és szövődmények
A rövidlátásnak léteznek jelentős kockázatai, melyek elsősorban a nagyfokú rövidlátásban szenvedők körében jelentkezhetnek, például megnőhet a retinaleválás esélye.
A rövidlátás korrekciója
Általánosságban az egyszerű rövidlátás esetében (hosszabb szemgolyó vagy nagyobb fénytörés), jól korrigálható a látásprobléma szemüveggel és kontaktlencsével is. A rövidlátó szemnek ilyenkor homorú, konkáv szórólencsére van szüksége.
A mérlegelés során érdemes figyelembe venni a következő szempontokat:
- A szemüveg jelenti a legegyszerűbb, legelterjedtebb látáskorrekciós megoldást, amelyet a kontaktlencse-viseléssel lehet kombinálni.
- A kontaktlencse viselésével a látómező sokkal szélesebbé válik, a szemegészség megőrzése miatt, fontos, hogy a kontaktlencse-viselők mindig rendelkezzenek megfelelő szemüveggel is.
A rendszeres látásvizsgálat jelentősége
Számtalanszor megesik, hogy egy látásprobléma sokkal régebb óta jelen van, mint ahogyan az diagnosztizálva lett. Az ebből fakadó kellemetlenségek a szemészeti szűrővizsgálattal elkerülhetők. Kisgyermekes szülőként fokozottan érdemes odafigyelni arra, hogy a család minimum iskolakezdés előtt részt vegyen egy vizsgálaton.
A Vision Express látásvizsgálatának bejelentkezéséhez még csak telefonálnia sem kell, lehetősége van arra, hogy a legnagyobb kényelemben, pár kattintás alatt, online férjen hozzá az időpontjához!